Dublin

Dublinról csodálatos történetek keringenek, a Liffey folyóról, amely szépívű hidak alatt folydogálva két részre osztja a várost, Molly Maloneról, a haláruslányról, akiről egy gyönyörű dal is született. Mint annyi más főváros, Dublin is igyekszik betölteni az Ír Köztársaság központjának szerepét, ugyanakkor önálló egységként is megállja a helyét. Hiába ír főváros, még mindig valahol 18. századi angol város, György korabeli szép építészetével inkább Londonra vagy Bath-ra emlékeztet, mint a helyi városokra. Az ír az első hivatalos nyelv, de alig beszélik. Mindenütt az angol használatos.
A dubliniak előszeretettel gondolnak úgy magukra, mint egy különleges fajta tagjaira – a többi ír nem csekély boszszúságára. Kétségtelen, hogy ez a legnagyobb és legkozmopolitább város az egész szigeten. A dubliniak - a többi nagyváros lakóival ellentétben - általában örömmel elegyednek szóba idegenekkel. Sirályok, napfény, sörfőzdék illata és történelmi levegő - ez Dublin. Itt mindig érezni a tenger közelségét. Utazhatunk északra, délre, mindenütt kis parti települések váltakoznak kertes villákkal, kastélyokkal, kikötőkkel. A fű olyan zöld, mint sehol máshol, a tavak szinte tükörként verik vissza arcképünket, a hegyek között a tiszta levegő és a csönd szinte utánozhatatlan. A város fekvése is gyönyörű, ráadásul a Wicklow-hegységből és a tengerpartról is könnyen megközelíthető. Az egyik legjobb közlekedési megoldást a DART kínálja, mely nem más, mint a Howth-t és Brayt összekötő észak-déli tranzit gyorsvonat.

Dublin emberléptékű város, úgyhogy legjobb közlekedési eszköz a két láb. Azonban ha mégis járművet választanánk, úgy a busz a legolcsóbb. A taxiért egy átlagos út alatt 3 ír fontot kell fizetni, ugyanennyibe kerül az éjszakai busz is, azonban a nap közbeni járat ennek mintegy negyede. Furcsa lehet először a jobb oldali közlekedés, de hamar meg lehet szokni.

A látnivalók nagy része a folyótól délre található. A Trinity College az egyik legfontosabb érdekesség, I. Erzsébet királynő építtette 1592-ben. Csodás épületeket találunk a városban:a XI. századi Szt. Patrik Katedrális (belépő kb. 4 EUR); a Vár – inkább palota, mint erőd –, 1204-ben épült. A Nemzeti Múzeum a bronzkortól napjainkig tartogat számunkra érdekességeket. A Nemzeti Galéria, ahol különlegesen szép műveket tekinthetünk meg. Az építészet, a festészet, a történelem iránt érdeklődők nagyon jól fogják érezni itt magukat. Ha Dublinban járunk, feltétlenül el kell mennünk a Taylor ’s-ba vagy a Johnny Fox ’s-ba. Kiváló éttermek, ír zené vel és táncos műsorral. Érdemes megnézni a Guinness múzeumot. A központban található „turism office ”-ban lehet befizetni a túrákra.

A város sétálóutcája a Grafton Street, melynek mindkét oldalán üzletek sorakoznak. A Grafton Street és a St. Stephen Green sarkán található a Stephensgreen áruház, mely a város legnagyobb bevásárlóközpontja. Az üzletek este 6-ig tartanak nyitva.

Az ír konyha fontos alapanyaga a hús, különösen a marha, a bárány és a sertéskaraj. Isteni a tradicionális ír kenyér. Vannak hagyományos ételek, amelyekben bacon szalonna és káposzta van. Híres termékük a fekete arany, a Guinness, valamint válogathatunk rengeteg féle világos sör közül is, ha azt jobban szeretjük. Az egymillió lakosú fővárosban nem kevesebb, mint 900 pub működik, úgyhogy arra a kérdésre, hogy hova menjünk sörözni, számos választ kapunk. A Temple Bar-ban található a pubok Kánaánja, az egy négyzetméterre eső kocsmák száma a világon itt a legmagasabb. A Temple Bar leghíresebb pubjai a Gogarty ’s, a Fit ’s Simons és maga a (THE)Temple Bar, ahonnan a U2 világszintű elismertséget harcolt ki magának.