Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

Savászana - Ellazulás, önlazítás a jógában
2001. április 05.

A savászana kifejezés megközelítőleg annyit jelent: "a halott testhelyzete". És ez az elnevezés jól össze is foglalja a jóga ezen egyik alapvető gyakorlatának lényegét. Végrehajtása közben ugyanis a jógázó a külső szemlélő számára halotthoz válik hasonlóvá. Ha az illető végtagjait felemelik majd elengedik, azok éppen úgy esnek vissza, mintha élettelenek volnának. Emellett a gyakorlatot végző személy bizonyos mértékig érzéketlenné válik a külvilág ingereivel szemben is.
Valójában persze a savászanának semmi köze sincs a halálhoz: ez az állapot sokkal inkább hasonlít a félig alvó állapotához, amikor a test már némileg elzsibbad, ellazul, az agy azonban még valamelyest éberebben működik, valamire összpontosítja gondolatfolyamatait.

A savászanát - és a későbbiekben is valamennyi más jógagyakorlatot - ajánlatos a szabadban, csendes, árnyékos helyen, télen pedig ugyancsak csendes, félhomályos, kellemes hőmérsékletű és főleg jó levegőjű helyiségben végezni. Az egyes gyakorlatok sikere, hatékonysága, eredményessége elsősorban ezektől a feltételektől függ. Továbbá a gyakorlat megkezdése előtt lehetőleg szabaduljunk meg minden zavaróan szoros ruhadarabunktól (övtől, szemüvegtől, karórától), - ezek ugyan nem teszik lehetetlenné, de megnehezítik a gyakorlást.
Testhelyzet szempontjából a kényelmen és az ellazuláson van leginkább a hangsúly. Legkedvezőbb a hanyatt fekvés, amelynél a karokat és a lábakat lazán kinyújtjuk. Fejünk alá lehetőleg ne helyezzünk párnát, de aki annak használatához már túlságosan hozzászokott, azzal is élhet. Emellett a gyakorlat végezhető bármilyen más kényelmes fekvésben, felhúzott lábakkal, kissé behajlított karokkal stb. is; ha pedig az alkalom nem tesz lehetővé fekvő helyzetet, ülésben is végrehajtható (azonban itt is fontos pl. a fej jó alátámasztása). Valamennyi testhelyzetben fontos még, hogy szemünket hunyjuk le, és (erőltetés nélkül) tartsuk csukva.
Az önlazítás technikájának egyik alapvető eleme a megfelelően uralt figyelem. A figyelemkoncentráció minden lépés alkalmával fontossá válik. Ezen a ponton lép be a folyamatba a jóga egyik kiegészítő iskolája, a mantra jóga, amely tanaiban a verbális önhipnózis, önszuggesztió egy hagyományos módszerét dolgozza ki. Ez az igen összetett jógarendszer lényegében bizonyos szavak, rövidebb formulák ismételgetésével igyekszik hatásokat kiváltani az emberi szervezetre. Arról van itt szó, hogy a figyelem erős összpontosításához jó eredménnyel használható fel a nyelv is, hiszen az emberi tudatban nyelviség és gondolkodás számtalan ponton kapcsolódik. Egy-egy testi elemre, vagy elérni kívánt hatásra utaló tömör formula előbb halk, majd már csak gondolatban folytatott ismételgetése révén reflexszerű kapcsolatok alakíthatók ki. A savászana egyes helyzetgyakorlatai is lényegében az így kialakuló / kialakított önhipnózison alapszanak.
Az önlazítási technika lényeges összetevője még a megfelelő légzésforma. Ez lényegében lassú, egyenletes, nyugodt légzést jelent. Gyakorlás közben légzésünket lassítsuk egészen le, hogy szinte csak pihegjünk, ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy ezzel ne okozzunk szervezetünkben oxigénhiányos állapotot! Végrehajtásánál a hasi légzés domináljon, mert ehhez kell a legkevesebb izommunka. Ezek mellet viszont természetesen a légzés konkrét üteme és mélysége mindenkinél egyénileg alakulhat.

Első gyakorlat
Végtagjaink és törzsünk valamennyi izmát először igyekezzünk minél jobban megfeszíteni, mintha nyújtózkodnánk. Ezután testrészeinket és izmainkat lassan, fokozatosan ellazítjuk. Ezt kezdhetjük kezeinken, majd terjesszük ki lábainkra, majd törzsünk egészére, végül arcunk izmaira is! E műveleteket nagyban megkönnyítheti egy-egy adott elemre utaló formula megfelelő ritmusú ismételgetése (pl.: "jobb kezem ellazul", "bal kezem ellazul" - és így tovább). Ügyeljünk arra, hogy valamennyi izmunk elernyedjen!

Második gyakorlat
Az előbb leírt rend szerint most nehézség, valamint melegség érzetét alakítjuk ki testrészeinkben. Kezdjük tehát kezeinken, majd az érzetet vigyük át további testrészeinkre! Ha e lépéseket sikeresen elsajátítjuk, a melegségérzet és az elnehezülés érzése testünk egészére spontán módon kiterjed.

Harmadik gyakorlat
A savászana következő lépése az ideális légzésforma kialakítása. Erről korábban is szóltunk, hiszen megléte alapjaiban a gyakorlatsor egészéhez fontos, azonban a közvetlenül ez után következő lépések szempontjából itt válik fontossá külön is a légzésre összpontosítanunk. Itt kerülhet sor arra, hogy légzésünket előbb figyelemösszpontosítás révén, majd idővel mind nagyobb automatizmussal tökéletesen egyenletessé, ugyanakkor megfelelő intenzitásúvá tegyük.

Negyedik gyakorlat
Ennél a gyakorlatnál alakítjuk ki a szívműködés egyenletességét, szabályosságát. Első lépésben koncentráljuk figyelmünket szívünkre, dobogásának érzékelésére! Idővel - részben ezen összpontosításnak köszönhetően - szívverésünk ritmusa egyre egyenletesebbé válik. Itt lényegében egy látszólag tudatosan kevésbé irányítható hatásról van szó, ám az eddigi gyakorlatok helyes elsajátítása, végzése esetén - így többek között éppen a légzés egyenletessé tételével - az alapvető élettani működések szabályossága már járulékoson adódik, viszonylag hamar elérhető.

Ötödik gyakorlat
E lépésben a has táján idézzük elő szétáradó melegség érzetét. Itt is használhatunk utaló formulákat; arra azonban vigyázzunk, hogy ne a hasfal izmain keresztül igyekezzünk az érzetet megvalósítani, hanem kizárólag gyomrunkra összpontosítsunk, a melegség érzetének ugyanis onnan kell szétterjednie!

Hatodik gyakorlat
A gyakorlatsor utolsó lépéseként a homlok hűvösségének érzését kívánjuk előidézni. Ennek érzése lényegében ahhoz hasonló, mint amikor hidegvizes borogatást tartunk a homlokunkon; megvalósítására pedig - a megfelelő eredményességű figyelemkoncentráció elérésének érdekében - szintén alkalmazható verbális önszuggesztió. E lépés tetőzi be mindazt a pihentető, ellazító hatást, amelynek köszönhetően a gyakorlatsor elvégzése után akár éppoly kipihentnek is érezhetjük magunkat, mint egy kiadós alvásból ébredve.

A savászana, vagyis az önlazítás gyakorlata életkorra, nemre, egészségi állapotra való tekintet nélkül mindenki számára előnyös hatású lehet. Bárki könnyen elsajátíthatja, és a későbbiekben szintén kedvező eredményekkel végezheti. Ez a maga nemében egyedülállóan jótékony hatású gyakorlat alkalmas a test valamennyi izmának teljes ellazítására, valamint a szellem pihentetésére egyaránt.

- cp -